Varrónő lévén, szeretek mindent magam megvarrni, ami az életünkhöz kell, legyen az a gyerekek ruhája, a saját ruháim, a lakásba való dolgok. Általában időm nem sok van, sebtében szoktam egy éjszaka alatt megkreálni, ami kell a családnak. Most úgy alakult, hogy volt egy kis időm, úgyhogy nagy fába vágtam a fejszémet. Függönyt varrtam maradék anyagokból, a lakás bejárati ajtajára.Ez egy nagy faajtó, üveglapokkal, ami tavaly télen igencsak húzott, dőlt be rajta a hideg, valószínűleg tavaly előtt is gond volt vele, de ugye karácsony előtt költöztünk be, és mire szerintem észrevettük volna kitavaszodott.
függöny
Ha elment az ajtó előtt az ember lánya, lehetett érezni, hogy hidegebb van. Ki is voltam akadva, hiszen méregdrága termo üveg van az ajtóban, de aztán felvilágosítottak az okosok, hogy igen az üveg termo, de a fa nem az, és ezen nem lehet segíteni, együtt kell élni a problémával, azért van a bejárat mellett egy fűtőtest, hogy ezt orvosolja. Ami igaz is volt, mert amikor feltekertük a fűtőtestet a probléma megszűnt, de a meleg ugyanúgy, továbbra is dőlt ki az ajtón. A család idősebb tagjai felajánlottak mindenféle szőnyeget meg pokrócot, de én ettől ódzkodtam, és vadócosabb dogot szerettem volna, ami jobban illik hozzánk, és szigetel, mert rengeteg meleg surrant ki a bejáraton. Így készült ez a függöny, 72 darab kockából áll, ami 30cmx30cm-esek, az ajtó nyílásának megfelelően 2 elemből., flíz van a két anyagréteg között, hogy tartsa meleget. Az összevarrt kockás eleje rá van steppelve a hátlapra, ami csak sima szövet,(azért nem vagyok mazochista, pedig megfordult a fejemben,hogy a hátlapot is darabokból csinálom), mert féltem, hogy a függöny súlya miatt a kockák megrogynak, és nem lesz olyan, amit szerettem volna. Kész erőmutatvány volt a varrógép alatt lavírozni a steppeléssel. Sajnos a fotón nem látszik, de egy 4-5 db-ra minta is lett géppel varrva, természetesen virágok Az a terv, hogy csak télen lesz fölrakva, mert nagyon sötétté teszi így előszobát, és nyáron áradjon csak be a fény azokon a fránya üvegkazettákon. Kis füleket a varrtam a függöny tetejére, ami tépőzárral záródik, hogy a karnist ne kelljen állandóan levenni, amikor le-föl rakjuk.A karnis a férjem műve, a kis tulipánok, amik a karnist tartják az az enyém, ( sajnos a fotón nem nagyon látszik, de a karnisrúd két gyönyörű tulipánban ül) szidott is érte rendesen, amikor faragta:)). A csipeszes megoldás egyszerűbb lett volna,de ez azért nem volt kivitelezhető ,mert van súlya a függönynek, és nem találtam elég erős csipeszt ami biztosan elbírja. Egy kicsit féltem, hogy nehezen fog a karnison csúszni, de meglepően könnyen lehet vele bánni, és nagyon bevált, már nincs hidegérzete az embernek a bejárati ajtó előtt, és nem szökik úgy a meleg kifelé ,ami azért ebben a mai világban nagyon fontos.