Végre ,itt a tavasz! Süt a nap, jó az idő, bújnak ki a tavaszi virágaim, sőt némelyik virágzik is, és úgy fáj a derekam, hogy megint „nem hajolok le semmiért” üzemmódban vagyok.
Igen, itt a tavasz, és a rengeteg a tennivaló. Mert a gaz már jön, a veteményesbe ültetni kellett, metszeni, permetezni, szóval volt munka bőven, és még lesz is.
A hónap jóhíre, készen van a komposztáló, Gábor csak kert –generátor gépháznak hívja. A teteje nincs még kész, mert az is lesz ám! Azért lesz lécekből egy árnyékoló tető, mert a napon van szerencsétlen, és pikk-pakk kiszárad. A tetőtől azt várjuk, hogy kevesebbet kelljen majd locsolni a komposztot, mert az eső be tud menni, és a víz jobban bent marad. Reményeink szerint nem lesz olyan meleg benne, nem lesz akkora a vízvesztés,és a folyamatok továbbra is zajlanak a maguk útján.
Az egyetlen bibi a dologgal csak az, hogy úgy készül, mint a Luca széke, mert az asztalos kolléga már a pergola felé kacsingat, és inkább azt számolgatja, mint, hogy befejezze az előző feladatot.
A veteményesbe is megindultak a dolgok. Vetettem sárgarépát, fehér répát, spenótot ( tetű fogónak, remélem azért jut főzelékbe is, mert annyi tetű nem lesz), hagymát, póréhagymát, salátát. Duggattam hagymát is, közé retek került. Retket az idén nem akartam, de a Gábor meghallotta, és közölte, hogy márpedig retek lesz. Azért nem akartam, mert tavaly 30 retekből 5 volt ehető, a többit a kukacok ették meg, csak ezt Ő nem látta, mert az asztalra csak a szép retek került. Idén beviszem, és megmutatom, hogy nem éri meg az egész, csak azokat kis fehér kukacokat lakatjuk jól.
Növögetnek a palántáim, tettre-készek a muskátlik, elég szépen átteleltek, kb. a fele megmaradt, ami szerintem jó arány, mivel futó a drága. Tavaly mind tönkre ment, tavasszal ujjakat kellett vennem, de idén maradt annyi, amennyi kell. Az idei év első sikere! A leandereket (már 2 db-om van) kivittem, a szerelem virággal együtt, a leanderek nagyon szépek, a szerelem virág már kevésbé.
Tervek között van, a folyamatos gazolás (ezért fáj az én derekam), és, lesz krumpli. Napok óta bújom a netet, mert semmi tudásom nincs, hogy mikor, hogyan, milyen mélyre, és milyen messze kell ültetni. Már egy kicsit képben vagyok, jövő hét elejére mondanak még egy kis hideget, aztán kikerülnek a helyükre. Majd beszámolok, hogy volt-e valami eredmény, vagy bogár eledel lett-e belőlük.
Sajnos eső nincs ezerrel locsolunk, de még így is a jácintjaim nagyon alacsonyak lettek, és a nárciszok se olyan nyurgák, mint tavaly. Viszont rengeteg virágom van lesz, és ahogy járom körbe a kertemet, úgy jutnak eszembe, hogy jaj ide is ezt ültettem, oda is azt, és jön ki minden, ami nagyon boldoggá tesz, és a hátfájást is mosolyogva tűröm, és örülök, végre tavasz van!
Sziasztok!
Boldog Névnapot kívánunk ezúton is – GÁBOR-nak!
Szépek a tavaszi virágaid!
Kérünk szépen képet majd a komposztálóról is, ha meglesz a teteje!
Puszi:
Eszter
Szia Eszter!
Köszöni szépen az illetékes,a köszöntést. Teszek fel képet majd természetesen, nagyon szép lett,lesz.( lehet, hogy lesz egy egész poszt, de inkább majd a pergolával együtt) A Gábor ha újból születne, asztalos lenne, az már biztos. Ha én kivagyok gazolok, Ő meg csiszol, és fúr farag :). Jó páros vagyunk .
Szia Ildi!
Újra nézegetem az oldalt és nemnagyon találok képet a komposztálótokról!?!
Lehet, hogy csak én nem találom? Ha lehet, tedd föl – a pergolát láttam, az nagyon szép lett! – vagy küldjél róla mail-ben légyszi… Szeretnék ötletet meríteni, mert komposzt dombunk már nekünk is van, de jó lenne valami szebb “keretbe” foglalni…
Valamint nagy izgalommal várom az új Terv megvalósítását! csiripelték a madarak… mikor kezdtek hozzá?
Jó pihit, mert nemsokára “nyit” a KERT!
Puszi:
Eszter
Szia Eszter!
A komposztálóról felraktam egy cikket, ha van még kérdésed írj nyugodtan. a nagy Terv pénz függvényében indul, nagyon szeretnénk, majd meglátjuk.
Puszi Ildi