Május van, végre. Már melegszik az idő, a hidegfront se jelent mínuszokat, csak pulóveres időt. Az időjárás is kegyes hozzánk, mert időről –időre elered az eső, áztatva a kertemet, és az állandóan aggódó kertész lelkemet is megnyugtatja, hogy van elég csapadék. Ez sokkal jobb, mint tavaly amikor ebben az időben egy csepp eső sem esett, és ilyenkor égettük ki először a füvet. Kertben, így május elején túl sok dolog nincs a gazoláson kívül. Amikor elkezdtem kertészkedni, megdöbbentett az a gyorsaság, ahogy a gazok előbújnak tavasszal, leelőzve mindent, ami egyébként ott lakik. Sok munka megszabadulni tőlük, meg idén megint rengeteg parlagfű is van, ami miatt nem is lehet elhanyagolni az egészet, mert aztán prüszkölünk egész nyáron, meg különben is ilyesmi ne garázdálkodjon nálam. Meg aztán, ezt muszáj gazolni, a fű közül is, mert másfél centisen is képes virágozni,(tavaly azt gondoltam, hogy majd a fűnyíró elbánik vele aztán néztem nagyokat) és azt nem szeretném. A parlagfű azért van sok idén, mert tereprendezés volt, és ilyenkor ez a gaz féle tombol a frissen leterített földön.
Jövőre, ha nem építünk semmit, amivel komoly földmunka társul, lényegen kevesebb lesz. Szépen zöldül az új fű, lassan megérett az első nyírásra, még csíkos, még látszik merre toltuk a fűszóró masinát. Küzdök a tetvekkel, egyszerűen nem értem, hogy tudnak százával megtelepedni egy 2 mm-es kis száron. Vegyszer nincs, úgyhogy mechanikai behatással ritkítom, ( zsebkendővel ledörzsölöm őket, meg kézi permetezővel lemosom), és fokhagymafőzettel védem a nem tetves részeket. Ja és tetűszinten is színes a kert, van fekete, zöld és vörös.
Megismerkedtem egy új kártevővel, név szerint a földibolhával, megetettem őket már rukolával, kiették az egész vetést. Gyanítom, hogy az első retek-vetés is az ő számlájukra irható, hogy nagyon gyéren jött ki. A lusta gazda büntetése ez a kártevő, mert ez bogár nem szereti, ha bolygatják. Nem véletlen, hogy az öregek annyit kapáltak, mert a megmozgatott felső talajt ezek se szeretik, meg a csigák sem. Amióta ezt olvastam (nem magamtól vagyok ennyire okos ám!), megpróbálok figyelni, hogy rendszeresen meghúzzam kapával a veteményest, egyelőre úgy látszik javult a helyzet, a második vetésű retek egész szépen kijött. Lassan készítem elő a veteményest a palántáknak. A 8 db paradicsom palántám már napközben kint van az első teraszon. Itt csak reggeli napot kap. Éjszakára még nem hagyom kint őket, de az a tervem, hogy jövő héten a helyükre kerülnek. Ami egy kis csomót jelent a zöldségesben, hogy úgy gondoltam, hogyha egy korai borsót veszek ami a zacskója szerint korán szedhető, akkor nem lesz gond, mert kijön amire nekem kell a hely a nyári lakóknak.
Nagyon nagyot tévedtem, mert a borsó még csak most virágzik, és még hetek, mire felszabadul az ágyás, viszont az uborkát, paradicsomot, paprikát lassan ki lehet rakni. Tavaly a padlizsánnal jártam így, hogy várniuk kellett, úgy látszik, vannak dolgok, amiből nem tanulok.
A virágos kertem nagyon készülődik, az íriszek, a rózsák, a klemátisz, a török pipacs ( erre nagyon kíváncsi vagyok, ő idén fog virágozni először), kijött az egynyári vetésem is, és van, amelyiket meg is ismerem, és már nem gazolom ki! Az egynyárira azért van szükség, mert a még elég hézagos az ültetés a támfal mögött. Azt a parancsot kaptam az uramtól, hogy dzsumbuj legyen itt kérem szépen. Lehet, hogy dzsumbuj lesz, csak legyen aki kiismeri magát benne. Az egynyárikat azért nem szeretem annyira, mert nem mindig ott jön ki ahová vetettem, és ez okoz némi galibát amikor ránő egy évelőmre, meg ugyan megtervezem, de aztán fogom a fejem, hogy ezt nem így akartam!
Amúgy jelentem ha nem történik valami tragédia, lesz meggyünk egy pár szem, rengeteg eper, meg málna A málnásom gyönyörű, habár ott is van némi tetű-támadás, de nem jelentős. Amikor majd ezek a gyümölcsök érnek, a szedéséhez nem hiszem, hogy kétszer kell szólni a családnak, hogy segítsen. Inkább az a gyanúm, főleg a málna esetében, hogy a lakásig sem fog eljutni, hanem helyben fogyasztás lesz, én meg majd mosolyogva nézem, hogy megérte