Szóval, az történt, hogy elmentem nyaralni egy hétre a gyerekekkel. No nem messzire, csak Horányba. Mindig meglepődöm, hogy tulajdonképpen kb. 10-15 km-re vagyunk Csomádtól (légvonalban) , mégis mennyivel nyugisabb, és pihentetőbb, mint otthon. A húgommal vertük fel a sziget csendjét a négy gyerekkel, jó időnk is volt, és nagyon jól éreztük magunkat. Gábor közben itthon locsolt, és próbálta kipihenni magát családi zsivaj nélkül, meg persze dolgozott.
Minden évben, amikor eltűnök egy hétre, megdöbbent az a gyorsaság, ahogy az aránylag rendben lévő kertem, gaz-tengerré válik. A szikla-kert ,a veteményes, a virágos-kertem, az eper ágyások, mind,mind teljesen elvadulva várták , hogy hazaérjek.
Az idén talán az volt szerencse, hogy a gazolásra szánt idő előtt jó kis áztató eső volt, ami igencsak megkönnyíti rendrakást. 2 nap, ennyi kellett, hogy elfogadható szintre gazoljam a dolgaimat.
Mikor elkészült a nagy mű, azonkívül, hogy lehajolni már megint nem tudtam, tetszett, amit csináltam és tudom, hogy 1-2 hétig még elfogadható marad, és nem kell foglalkozni vele.
A veteményes így gaztalanul egész formás. Nagyon remélem, hogy meleg idő lesz, mert különben nem lesz sárgadinnyénk. Van 5 kis aranyos, de meleg kell neki, hogy beérjen. Van sima tök is, van is, volt is rajta, én nem gondoltam, hogy ennyi lesz, még konyha tündérré kell válnom, mert a rántott tököt már unjuk kissé, kell talánom valami furmányos receptet, ami finom is és tökből készül ( A tökfőzeléket nem szeretjük). Paradicsom is érik, minden nap van már vacsorára. A komposztálóban lévő sütőtök is szépen nődögél, kinődögélt és elindult elfoglalni a kertemet, a szomszédba is át akar menni, de én résen vagyok ám!
Apropó komposztáló. Azért nem biztos, hogy jövőre is tök fog trónolni a kész komposzt tetején, mert van vele néhány probléma. Az egyik, hogy a kész komposzthoz nem jutok hozzá. Ez a kisebbik, mert ilyenkor nem kell olyan sok, de a nagyobbik baj, hogy a másik már csurig van, és a gazolás végtermékét nem tudom belerakni. Úgyhogy kulturáltan várják a virágoskertemből, meg innen onnan kiszedett apróságok, hogy összeessen, aminek össze kell esnie,( a komposztálóban) a virágágyásom tipegőin vannak kiterítve. Még az a szerencse, hogy lentről nem látszik, nem rontja az összképet, csak ha bemegy az ember, de ott rajtam kívül nem mászkál senki. Ez a helyhiány azért kétségbeejtő, mert 1-2 héten belül ki kell vágni a régi málnát, és irgalmatlan mennyiségű zöld hulladék lesz. Mondjuk azon gondolkodom, hogy felaprítom( metszőollóval szép baleset lesz, mert szecskázó gép még nincs) és berakom mulcsnak a veteményesbe. Még megpróbálok utána olvasni, hogy nincs-e valamelyik növényre rossz hatással.
Szóval a kertem próbára teszi a találékonyságomat. Tudom, hogy ezek a dolgok a tapasztalatlanságom miatt vannak, és az évek alatt csökkeni fog a számuk, de egyenlőre igencsak mulatságos, ahogy egy jónak induló ötletből hatalmas galiba lesz, és mint lavina egyre jobban dagad, én meg tanulok, de azt sokat, hogy mit nem szabad jövőre.