Úgy gondoltam erről is kéne írni, hiszen van baki bőven, tavalyi is és idei is. A tavalyi egyik nagy hiba az volt, hogy úgy gondoltam trágya nélkül is szép paradicsomom lesz, de tévedtem, gyakorlatilag alig volt ehető, olyan volt amit boltban nincs az a pénz amiért megvettem volna. Voltak más kis apróságok is, de mivel a kert még nyár közepéig üzemi terület volt az emeleti munkák miatt, nem igazán tudtam komoly hibákat véteni .
Idei lista már most igencsak hosszú sajnos, és az a gyanúm, hogy nyár végéig kilométeres lesz.
Először is a szívem csücske a fű. Valamelyik előző postban írtam, hogy harsogó zöld, na ez már nem így van, és ez nem az ő hibája csak a miénk. Az történt, hogy ugye eső nincs, azt a gyönyörű zöld füvet, meg húsvétkor levágta a Gábor, és mint aki jól végezte dolgát néztük milyen szép. Ez kb. 3 napig volt így, utána elkezdett sárgulni, mire rájöttünk, hogy locsolni kéne totál kiégett. Mondjuk a lenti részt a gyümölcsfák alatt, amúgy sem akartuk pázsittá nevelni, de azért sárga szalmánál szebbet szerettünk volna. A terasz melletti fű még rendben van, azzal meg az a probléma, hogy foltosan nőtt, itt-ott tenyérnyi lukak vannak benne. Próbáltuk felülvetni, de vagy besült az őszről maradt fűmag, vagy a madarak felcsipegették, vagy egyszerűen nem volt szerencsénk, mert nem jött ki semmi. Most azzal próbálkozunk, hogy locsoljuk, és sűrűn nyírjuk, szerintem, javul, a Gábor szerint meg csak reménykedek.
A virágoskertemben is voltak kisebb bakik. Főleg a virágok megsaccolt méretével voltak, vannak gondjaim, meg az egynyári vetésem vagy túl sűrű lett vagy ki sem jött. Ami hatalmas lett és terebélyes, az a kokárda virág, a kicsi fiam megszámolta 120 virág lesz rajta. A hiba ott volt, hogy a virág és a támfal között volt még vagy 40 cm hely, úgyhogy oda ültettem sárga cickafarkat, hogy az milyen szép lesz együtt. Viszont a cickafark fényigényes, és ugye hátrányból indult, mert ő csak kb. 20 cm-esként kezdte, míg a másik már vagy 60 cm-es volt akkor. Fényt sem kapott meg vizet sem nagyon, mert pont takarásban volt és ha nem irányítottam a slagot rá, kimaradta locsolásból, úgyhogy csak vegetált a kokárda árnyékában. Átültettem, azóta megtáltosodott. Ilyen méretbeli problémák miatt ültettem át egy krizantémot, a cserjés pimpómat és ősszel még lesznek nagy átszervezések. A kertészetben elolvastam mindig, vagy megkérdeztem mi mekkorára nő, de például a ligeti zsályám 60 cm helyett 20 cm és a margaréta mögött nem tud érvényesülni.
A veteményesben is történtek malőrök. Az kiderült, hogy a veteményesre szánt rész kicsi és nem jó. Lécekből csináltunk keretet és azt töltöttük fel földdel. Ezzel csak két probléma van, nem tarja a vizet és mellette úgy nő a fű, mint a bolondgomba, amit csak fűkaszával lehet levágni. Jövőre a zöldborsót is másként vetem, túl sűrű lett, és az egész összedőlt. Viszont a borsó nagyon finom, lassan lehet majd enni, de én már lopkodtam belőle. A másik, hogy zöldborsó helyére kerülne a padlizsán, de mivel sokáig volt hideg a borsó nem jött ki, emiatt a padlizsán (ami saját nevelés) még tálkákban van. Már egyszer átültettem, de azt hiszem kapniuk kell még nagyobb cserepet, hogy legyen helyük nőni. Ami még bakinak számít, hogy nem találtunk még megoldást a rézsűk megszépítésére. A ház egész hosszában fut egy rézsű, amit szeretnénk valahogy eltüntetni-megfogni, de egyenlőre nem jött szembe velem az a növény, amire azt mondtam volna, hogy ő az, ez kell nekem!Próbálkozom futórózsával, szederrel, sziklakerttel, de egyik sem tetszik igazán.
A lista közel sem teljes, de nyár végéig még biztos hosszabb lesz, mert még ugye ott van a paradicsom, paprika, a padlizsán, kukorica, dinnyével is próbálkozunk, de remélem csak sikerélményem lesz ezekből, és nem kudarcom