A kertben, és persze máshol is július van, meleg, száraz. A szívem vérzik, ha körbenézek a kincseim között, mert minden kiég, estére kókad, a locsolás ellenére,és az egész most nagyon-nagyon messze van attól, amit elképzeltem. Nem is írok most a kertemről beszámolót, mert csak kesergés lenne belőle, és arra ki kíváncsi, még én se. Szóval a hónap híre, készen vannak a dobozok!
Az elkészült dobozok
Pontosabban, 4 van készen az 5-ből. Pompáznak már vagy egy hónapja,és nagyon jól néznek ki.
Na, akkor doboz-projekt. Van a lépcső mellett egy támfal, ami a járda és a garázs lejáró közti szint-különbséget volt hivatott áthidalni. Zsalukőből készült, és finoman szólva nem volt esztétikus. A garázs felőli oldalára kitaláltam, hogy borostyánt ültetek, mert az észak felé néz, aránylag kevés napot kap. Úgy néz ki jól kalkuláltam, mert a Horányból hozott borostyán elindult idén a támfalon a maga útján. Ott volt még a támfalnak a teteje. Azonkívül, hogy ronda volt, és minden télen felfagyott, még biztonságos se volt nagyon, mert a járda mellett ott volt 2 méter mélyen a garázslejáró. Korlátot nem akartunk, és azt találtuk, ki, hogy legyenek dobozok (azon röhögünk, hogy a végén bedobozoljuk az egész kertet).Keretet adnak a lépcsőnek, és mégis szebb, mint egy korlát, és nem utolsó sorban eltakarják a támfal tetejét.
az elinduló-félben lévő borostyán
A kivitelezést, tervezést a Gábor csinálta, Nekem csak port kellett elviselni, és hogy az autók száműzve lettek a garázsból. A dobozok 50 mm-s pallóból készültek. Előzetes tervek szerint kiszámoltuk a faanyagot, és 3 fuvarral hazahordtuk Veresegyházáról.
Kezdődhetett a méretre vágás,a csiszolás, hornyolás, összeállítás,festés (ja,az az én dolgom volt főleg). A palló egymásba nutokkal kapaszkodnak, vetemedés miatt a szálirányuk is változó ( nekem ez hatalmas újdonság volt, hogy ilyesmire is figyelni kell) A pallók egymáshoz faragott csapokkal kapcsolódnak, az oldalak a sarkoknál majdnem mindegyik önzáródó. Azért írom, hogy majdnem mindegyik, mert a második dobozban belül fémvasalás van. Az úgy volt, hogy az elmélet és a gyakorlat nagyon különbözhet. Az első dobozban számolási hiba miatt vendégcsapolás lett, ami nagyon macerásnak bizonyult. A másodikban a Gábor kitalált egy jó bonyolult csapolás, ami munka közben letörött, ezért kellett belülről megerősíteni. A harmadik már jó lett, de a Gábor szerint a negyedik lett a legtutibb, és a legjobb.
Végül végső összegzésként, a dobozok 2 hónap alatt készültek, ezalatt a garázst nem lehetett használni, mert néha térdig jártunk a fűrészporban. Tönkre ment egy hornyoló gép, egy csiszoló gép,(a negyedik doboz azért világosabb, mert az már másik géppel lett csiszolva, és a festék máshogy fogta be) a Gábor vagy kétszer megsérült, egy vagon szálka ment a kezébe. Nekem csak annyi volt a dolgom, hogy aggódjak, hogy minden rendben van-e és kitaláljam,hogy mit rakjak bele. Háromba, ahogy elkészültek cannák kerültek, az első most kezdet virágozni, a negyedikbe kis törpe dáliákat és egy sárga cannát vettem. Az ötödik doboz már áttolódik jövő évre, mert idénre még sok munkát találtunk ki magunknak. Aug. 20-a után elkezdjük kiásni a szivattyúhoz a villanyvezetéknek, meg a vízcsöveknek az árkot. Azért, hogy addig se unatkozzunk, kifestjük a hálószobánkat, mert végre kitaláltam, hogy a fehér helyett milyen szín lenne jó. Munka van bőven, csak legyen erőnk ebbe a nagy melegbe megcsinálni