Nem is tudom, egy érzést szeretnék körülírni, megírni, amit érzek a kerttel, kertészkedésemmel kapcsolatban. A legjobban az jellemzi a dolgot, ami a minap történt. Ássuk ki a krumplit az ebédhez, de olyan keservesen kevés. Gábor teszi a dolgát, de közben azért csenden megjegyzi „azért tudod, ha ebből kéne megélnünk, komolyan kétségbe lennék esve.” Hát igen, 5. éve kertészkedünk, de valahogy semmi sem jön be igazán.
Mert a paradicsomon van termés, de olyan mintha állandóan vízhiánnyal küszködne, most is, amikor azért volt eső. Van uborka is, de a 14 tőből nem futja kovászosra, csak eszegetni. Cukiniből is növöget 2 db, de olyan lassan, hogy győzzem kivárni. A 6 db dinnyén kb. van 2 db, ami biztosan beérik. A málnánk 2/3-a úgy döntött, hogy elszárad, még jó, hogy az 1/3-án volt annyi, hogy még raktam el szörpöt is.
Szóval órákig tudnám folytatni a kesergést, és ez nem egy számítógépes játék, hogy hopsz elrontottam, kezdjük elölről, itt egy egész évet kell várni, hogy történjen valami változás, hogy a hibáimat kijavítsam, igazi türelemjáték.
Jelenleg úgy érzem, hogy ez a kertészkedés még mindig nem megy igazán, pedig az uborka idén nem sárgult be, és gyönyörű, hála a csalán lének, amibe idén spenótot is raktam a vas-pótlás miatt. Igaz, hogy a rózsáim nem tudják, hogy virágozniuk kéne, de a futók rájöttek, hogy futók, és elindultak felfelé (kellett vagy 2 év nekik). A pillangó virágon kívül gyakorlatilag semmi sem virágzik, egy két kardvirág mellett.
Valami jót is írjak, rengeteg mángoldunk van, nagyon finom főzeléket főztem belőle. Szépen fut a zöldbab, egész jól néz ki, valószínűleg lesz belőle valami. A hagymáim idén szépen befejesedtek, ami eddig az előző években nem sikerült. Ha nem történik valami tragédia lesz egy pár szem almánk, körténk, barackunk. Készen van a pergola is, gyönyörű lett ,a Gábor keze munkáját dicséri.
Szóval kertészként, még nagyon sok minden nem megy, de kitartok, mert szeretem, és előbb utóbb ő is megszeret engem.
Pingback: Szeptemberi kerti körkép