Na, szóval arra gondoltam, hogy dokumentálom a csetléseimet-botlásaimat a házunk kertjében, meg a kertészkedési bakijaimról és sikereiről írnék valamit.
A kertünk KB 500 m2-es, amit garázdálkodásra használhatok, egy családi ház kertje, Csomádon egy csendes utcában. 2007 decemberében költöztünk be, és azóta készül a kert, szépen lassan ahogy az időnk, no meg az energiánk engedi.A terv az, hogy egy igazi vadregényes kusza paradicsom legyen belőle. Már tavaly is ügyködtem, voltak sikerélményeim, meg egy csomó kudarcom. Legnagyobb az volt, hogy a paradicsom inkább hasonlított egy aszott gombócra, mint egy lédús fincsi paradicsomra . A lelkesedésem, és a kertészeti nem tudásom nem akadályozott meg abban, hogy idén is megpróbáljam a dolgot.
Tavaly hatalmas önbizalommal vetettem bele magamat a kertészkedésbe, valami halvány emlékeim voltak arról, hogyan kell nekifogni, és mit is kell csinálni egy kertben. Kamasz koromban volt a családnak egy nagy zártkertje Esztergomban, és mivel még kiskorú voltam a szüleim vittek magukkal, ha akartam, ha nem, de szerettem kijárni, volt egy saját kis virágoskertem is. Mindenféle virággal teleültettem, amit a szomszédtól kaptam, egy-két évig lelkesen rendbe is tartottam,megkapáltam, locsoltam ,ha kellett és persze gyönyörködtem benne. Aztán úgy 16 éves korom felé, jobban érdekeltek a fiuk, és az érdeklődésem megcsappant a virágaim iránt. Akortájt az hozott lázba, hogy hétvégén táncolni menjek, és nem az, hogy a telken kapirgáljak.Mostani fejemmel nagyon örülnék annak a tudásnak most, amit fiúzás helyett megtanulhattam volna, de azért ragadt rám egy-két dolog és azt hittem az elég is lesz. Szóval úgy gondoltam, hogy én vagyok a kertek királynője, nekem minden sikerül, én egy profi vagyok. Teljes önbizalommal mindent tudtam, mit miért csinálok, hiszen annyi ember kertészkedik nem lehet olyan nehéz!
Őszre már visszavettem az arcomból, amikor kb., 200-szorra hívtam fel a barátnőmet és kérdeztem tőle csip-csup dolgokat, és Ő mindig elmagyarázta mit nem csináltam jól, meg tanítgatott haláli türelemmel, amiért azóta nagyon hálás vagyok Neki.Például kiderült, hogy nem is olyan egyszerű virágokat életben tartani, hogy a gaz gyorsabban nő, mint a dísznek szánt virág, hogy a különböző növények nem is akkorák ,amekkorának gondoltam,
Aztán, egyre többször hagyta el a számat, hogy „nem tudom”, meg hogy „utána kell nézni”, ami a bakijaimat nagyban lecsökkentette. Nem ecsetelném mi történt tavaly sok hülyeséget csináltam. Amire viszont büszke vagyok, hogy nagyon szép füvet varázsoltunk a férjemmel a kertbe, ami már a „nem tudom” korszakomból való volt így komolyan utána olvastunk valószínűleg ezért lett szép.