Hozzávalók a 26 cm-es gyümölcstortához:
3 tojás
12dkg cukor
10 dkg liszt
7 dkg margarin
1 pudingpor
0.5 l tej
Gyümölcs
Zselépor
Kaptam egy nagyon kedves rokontól két gyümölcstortaformát (egy kicsit meg egy kicsit nagyobbat). A kisebbel készült ez a málnás gyümitorta, apukám szülinapjára
Így kreáltam:
Kivajaztam a tortaformát, kiliszteztem. Nem szabad a vajjal fukarul bánni, mert úgy jár az emberlánya, mint én, hogy az első szösszenetemet kiskanállal kellett kiszedni a formából
.Bekapcsoltam a sütőt. A recept közepes lángot mond, ami nálam úgy 180 fokot jelent, légkeveréssel. Nem mindenki szereti a légkeveréses sütőt, mert kiszárítja a tésztát, de szerintem egyenletesebbre sül minden így.Felolvasztottam a 7 dkg margarint, és betettem a hűtőbe
Szétválasztottam a sárgáját a fehérjétől, kimértem mindent, és nosza rajta nekiláttam habot verni. A kemény tojáshabba először beleraktam apránként a cukrot, majd a tojás sárgáját. Most jön a trükk, hogy a lisztet fakanállal kell a habba forgatni, és így nem törik meg annyira. .Egy kicsit összeesik a cukortól meg a sárgájától, de az belefér. Ezután jött az, amit a recept mondott, de én nem igazán hittem, hogy jó lesz, ugyanis a margarint olvasztva és hűtve folyamatos kevergetés mellett kell hozzácsurgatni a kész masszához. Vettem egy nagy levegőt és láss csodát, felvette a margarint és nem lett semmi baja! A sütőben kb. 25 perc alatt lett készen, utána kifordítottam a tortatányérra. Gyakorlatilag csak egy kis noszogatás kellett és kijött magától. .Megfőztem a pudingot és kb. a felét kentem bele. Ez megint ízlés dolga, de mivel az apum szülinapjára készült és Ő meg nem szereti a pudingot túlságosan, ezért óvatosan bántam vele. Utána egyesével! raktam fel a málnaszemeket,
amit előtte kiolvasztottam és lecsurgattam a levét. A kicsurgott málnaléből, cukorból, no meg vízből és zseléporból főztem a zselét. Egyetlen hibát vétettem itt, hogy a zselé zacsiján az volt, hogy forrástól számítva 8-10 perc múlva önthető. Hiába kavargattam, de addigra darabos lett, azt, hogy újra lehet melegíteni meg elfelejtettem Úgyhogy nem lett tükörsima, de annyi baj legyen önbizalom rengeteg, és a végén az íze igencsak jó volt, fogyott belőle rendesen
Újra tervezgetés, számolás. Aztán eldöntöttük, hogy a lépcsőt alapozni kell, úgyhogy megint számolás következett. Az alap a lépcső kezdetén és végén egy 80 cm mély beton tömb lett, kiálló menetszárakkal, amire tulajdonképpen a lépcső fog ülni. A betonozás egyszerűbb volt, mint gondoltuk, egész gyorsan és aránylag kevés kosszal végeztünk. Igaz előre bekevert betont használtunk, de ilyen kis mennyiséghez úgy gondoltuk ez praktikusabb.
Tavalyi korai kezdés után nagyon nehezen egy kicsit később kezdtem, habár a tavasz is később kezdődik, tehát lehet, hogy megint kiugrottam. A 15.-ei hétvégén megmetszettem a gyümölcsfáimat, ami úgy zajlott, hogy minden irodalmat összegyűjtöttem, ami a családban fellelhető volt, mindenkit kikérdeztem, aki valamit konyított a metszéshez és hajlandó volt velem szóba állni. Mindezt még januárban, és bőszen olvasgattam és tanultam. Ennek, az lett az eredménye, hogy nagyobb káosz lett a fejemben,mint ami valaha is volt( pedig ez nagy szó!). A kevés infónál csak a nagyon sok a rosszabb, főleg ha szöges ellentétben vannak egymással. Na szóval vett az uram egy kunde metszőollót,ön-bizalomnövelőnek,mert arra rájöttünk hamar, jó szerszám nélkül nagyon nehéz jókedvvel kertészkedni. Aztán elmentünk a kertészetbe ahol a fákat vettük,mert a hölgy azt ígérte ősszel, hogy megmutatja, mit hol kell megmetszeni. Emlékezet ránk, mosolygott, és mint a hülyegyereknek megmutatta, hogy mit hogyan vágjak kb. Kellő önbizalommal álltam neki, amikor is kiderült, hogy az én fáim nem olyan alakúak, mint amin a kertészetben mutogatták a tudnivalókat. Ő azt a tanácsot adta, hogy az őszibarackot nem szabad kíméletesen metszeni, mert hajlamos a felkopaszodásra. Vágjuk vissza 4-5 szemre a vezérágakat, és 4-5 vezérágnál ne hagyjunk többet. A szívem vérzett, hogy a szép koronából csak 4-5 csonka vessző maradt, de megcsináltam, vágtam néha szerintem többet, mint amit kellett volna, amikor készen lettem és megszemléltem a művemet, csak annyit mondtam a férjemnek maximum ősszel, veszünk újakat! Metszésről ennyit.