Érdekes dolog a kert, amikor még tök kopár, romos az építkezés után, az embernek a gyomokhoz való viszonya igen érdekes. Gyakorlatilag tavaly nem irtottunk semmit, kettőt kivéve: az egyik érthető okokból a parlagfű volt, a másik meg a disznóparéj, amit nagyon szerettek a tetvek ellepni, és ragadt az egész kert tőlük, a többi gaz nőtt, ahogy a kedve tartotta, néha a fűkaszával meggyepáltuk ha már térdig ért, de egyébként hagytuk vadulni a dogokat. „Hadd legyen zöld a kertben!” felszólítással, meg aztán nem volt még komolyabb ágyás sem, csak csenevész próbálgatások.
Aztán ősszel befüveztük a kertet, és jaj lett a gyomoknak!
Egyet megfogadtam a kert megálmodásakor, nincs az a pénz amiért én vegyszert engedjek a kertembe. Mindenki ajánlgatott mindenféle gyomirtót, de mi a hitvallásunk végett a kézi húzogatást választottuk. Nagyon időigényes és fárasztó meló, de a meggyőződésünkből nem engedtünk. Ez idén is így van, habár gyom már jóval kevesebb van, de azért van mit dolgozni. Vannak a kertnek olyan részei ahol még nincs megálmodva, az még nem oké, de a többi helyen gazolva vagyon.
A virágágyás, a zöldséges,a málnás ezek az én dolgom, szívesen is csinálom. Habár a virágágyásban csomót kötöttem magamra, mert televettetem egynyárival az egészet, és talán most kezd látszani, hogy mi növény és mi a gaz.
A Gábor a fűért felelős, eredetileg csak annyi lenne a dolga, hogy nyírja és közben vigyázzon a virágaimra, de egy új jelenségre lettem figyelmes. Ha nem találom a házban sehol, akkor kint van a kertben, és a fűben négykézláb húzogatja gyomokat. Szoktam is mondani neki, hogy fogkefét ne adjak?
Ennek a mondatnak története van, és jó régi története. A nagyszüleimnek volt egy nyaralójuk a Balatonon, persze pedánsan rendben tartott kerttel, és gyönyörű pázsittal. Nagymamám nagyon sokat dolgozott, hogy a fűben egyetlen gaz se legyen, sokszor négykézláb húzogatta a gyomokat. Na és az apukám és a férjem viccelődött, hogy biztos fogkefével is átfésüli a gyepet. Ez most visszaköszönt itt is, mondhatni „visszanyalt a fagyi”, mert ugye most Ő mászkál négykézláb, és amin mosolygott régen azt most komolyan veszi. Ennek mondjuk örülök, mert nem nekem kell ezzel bajlódni, így simogathatom a virágaimat ami sokkal jobb elfoglaltság.
