Szövetből készült, gumírozással díszített, közepes nagyságú női táska. Belül puha bélése, és 2 kisebb zsebe van.
a táska
A táska méretei:
Magassága:22cm
szélessége:32cm
A táska pántja 109cm hosszú, és 3 cm széles
A táska eladási ára: 2600 ft
A vásárlásról itt tájékozódhat.
Május közepe van, egész tűrhető az idő kertész-szemmel, 8.-a körül volt egy kis hideg, a kirakott paprikáim egy kicsit megsínylették, de úgy néz ki, hogy megmaradnak. A cseresznye paprikán már kis paprika is van. Lassan kikerül minden a veteményesbe, még sárgadinnye palántát kell vennem. Tavaly 2 db volt, és az 5 darab dinnye, ami volt rajtuk, nagyon kevésnek bizonyult. Isteni finom volt, de nagyon hamar megettük. Idén 6 palánta lesz, csak még a piacon nem kapni, remélem lesz. Vettem még tököt, 4 db-t, mert mint kiderült 20 évnyi házasság után, hogy a tökfőzeléket csak én nem szeretem, a Gábor imádja, és megrendelte, hogy saját tökből akar tökfőzeléket enni.
Az első szem eper
Nekem csak annyi volt a feltételem, hogy a gyalulást vállalja, mert az nagyon macerás az emlékeim szerint. A salátáim hatalmasak, minden nap azt eszünk, nem lehet megunni.( a nagyfiam szerint komposzt saláta, és fúj).
Virágzik málna, és ha minden jól megy, hétvégére meglesz az első szem eprünk is. Ez a folyton termőn pompázik, a másik fajta még csak most van a virágzás csúcspontján. A év jóhíre, hogyha minden jól megy és nem lesz semmi galiba, meg fogjuk kóstolni az egyik almánkat ( 2 kis aranyos növöget), és kb. 15 szem diónk is lesz.
A májusi margarétám
A virágos kertem alakul tombolnak az íriszek, idén is vettem egy párat, és még nincs vége a szezonnak, szerintem lesz még beszerzés. Imádom a veresi piacot, igazi kincseket lehet találni pár száz forintért. Ma konkrétan 300 forintért vettem egy piros tűzliliomot, olyan sok volt, hogy kétfelé ültettem szét, ha virágzik, rakok fel róla fotót. Már vadászom az idős néniket, mert náluk lehet, a kertből kiásott gyöngyszemeket találni. Lassan nyílnak a rózsáim, egyik-másik bokor már virágot bontott. A futó rózsáimról kiderült, hogy olyan színűek, aminek vettem őket, és ez nagyon jó. A múltkor írtam, hogy kiment néhány dolog. Még jó, hogy nem volt időnk velük foglalkozni, mert a mályva, és a lila akác is kihajtott, úgyhogy a veszteséglista egy levendulára csökkent. Igaz, hogy a lila akácnak már virágoznia kéne, és most kezd lombosodni, de majd jövőre remélem lesz rajta virág. A mályvának azért örülök ennyire, mert nem szokványos színű, hanem pink, és valami gyönyörű volt tavaly is.
A piros futó rózsám
Azért, hogy valami bénázást is írjak, szóval a fű. Ez mindig a Gábor szíve csücske, tavasszal kikölcsönzünk egy fűszellőztetőt, és kiszórtuk rá a maradék trágyát. Aztán kaptak műtrágyát is. Van szórókocsink is, mert az uram szerint így egyenletesen lehet kiszórni, és nem lesz foltos. Ja, igen foltos nem lett, de csíkos az igen, már megint, úgyhogy újra leszállópálya lett a kertben a madaraknak , és ha valaki kérdezi, ezt így akartuk, és különben is ez a új divat.
Szóval ez a május eddig nem rossz, minden rendben halad, és a kertész szívem boldog, amikor látja, hogy milyen szépen, és gyorsan nő minden.
Szóval május van, az idei esős (hála a jó égnek, csak túlzásba ne vigye a dolgot). Tavalyi május 1-je arról volt nevezetes, hogy aznap próbáltunk egy hordót letuszkolni a víztározóba, és habár verőfényes napsütés volt, arra határozottan emlékszem, hogy nem volt egy csúcs nap.
A salátáim
Ez a mai csendes áztató esőt én rendeltem. Tegnap kipalántáztam, amit ki lehetett, a sajátjaimat még nem, de a vett jószágokat igen. Úgy mentünk ki a piacra, hogy cseresznye paprikát veszünk, meg bogyiszlóit. A végeredmény: 6 cseresznye, 6 bogyiszlói, (ez volt a terv), 4 fehér özön paprika, 4 fa paradicsom, 16 uborka, ez két fajta, 2 cukkíni, 10 káposzta. A káposzta, olyan vegyük meg, milyen jó lesz az felkiáltással lett véve ,aztán itthon álltam a veteményes közepén és próbáltam kitalálni, hogy hova rakjam. Mert ugye nem mindegy mi, mi mellé, után kerül. Például, a káposzta nem bírja a retket, de a salátát igen. Mivel a salátáim a retekkel együtt vannak, mert ők bírják egymást, ezért álltam az ágyásban, és próbáltam a legoptimálisabb helyet meghatározni neki. A végén az uborkák mellé került, állítólag szeretik egymást, majd kiderül. A mustárral bevetett ágyásba került a Gábor csípős paprikái, meg a paradicsom.
A nagyitól kapott orgona
Elméletileg 16 tő van oda tervezve, 4-t megvettem, 12 meg saját palánta. Ezzel kapcsolatban, úgy áll a helyzet, hogy a sajátból 2 db kiültethető egyelőre. Olvastam valahol, hogy WC papír gurigájába kell ültetni a paradicsomot, mert hosszabb lesz a gyökere. Ja, csak úgy néz ki, hogy akkor meg nem nő rendesen. Lehet, hogy nem lesz belőlük semmi, azért még reménykedek, és beszélgetek velük, hátha. Ezen kívül még erős paprikák,kápiák,bazsalikomok várják a sorukat hadrendben az ablak előtt. A bazsalikom még csak most jött ki, mert valószínűleg a tavaly fogott mag nem volt érett a rengeteg eső miatt, és szégyenszemre vennem kellett bazsalikom magot, és az mostanra még csak 2 centis. A veteményes jóhíre, hogy ehetők lassan a saláták, és spenótfőzelék volt tegnap, saját spenótból!
Amúgy minden halad a maga útján, virágzik az eper, ha nem jön semmi katasztrófa, rengeteg lesz, málnán is mutatkozik a virágbimbó. A meggyfám is virágzott, és egy pár meggy lesz is rajta. Ez azért ilyen nagy szó, mert tavaly augusztusra, lehullott az összes levele egy gombás betegségtől, és én már annak is örülök, hogy tavasszal kihajtott.
Az első irisz, amit nagyon sok fog követni
A virágoskertben ezt a z időszakot nem nagyon szeretem, mert már a tulipánok lementek (egy-két késői darab van még), az íriszek, rózsák meg még sehol sincsenek. Jelenleg az ágyásban egy díszhagyma, és egy lila írisz virágzik. Ez az írisz azért lett véve tavaly, mert láttam más kertekben, hogy pont ebben a virágszegény időszakban pompázik, és addig keresgéltem, amíg találtam, tavaly a piacon.
Támadnak a tetvek, rettegek, ha most jön egy esősebb időszak mi lesz, tavaly a fokhagyma főzet, úgy ahogy bevált, de a mechanikai irtást is be fogom vetni ( gumikesztyűben leszedem őket, mert ami lesett, az elpusztul). Szóval most van dolgom elég, főleg a veteményes ad munkát, de élvezem, és amikor a Gábor elé tegnap a spenótot letettem, hogy itt van, ez már a kertből van, hát az olyan jó érzés, hogy ezért megéri, a fájó hát, az állandóan száraz kéz, meg miegyebek.
Április van, eső nincs, jöttek-mentek a felhők, de eső nem nagyon lett belőle. A tározóban van még víz bőven, onnan locsolok, mert azt már kell.
A veteményesben az újhagymák ehetők, nagyon finomak, és most már elég nagyok is. Tavaly vettem ősszel télálló dughagymát, amit ősszel el lehet rakni, és akkor a papír állítása szerint hamarabb van újhagyma. Nos, jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy az idén tavasszal eldugatott hagymáim, jobbak, és szebbek, mint az ősziek. A retek is kijött, még az első vetés is, tavaly a korai vetést megették a földi-bolhák. Az idén kapáltam, jó sokat, meg cserépben a veteményes több pontján le van téve menta (az okoskönyvek szerint nem szeretik az illatát). Az idén nem volt akkora kár, de lehet, hogy csak szimplán szerencsém van most velük, vagy még korán van, és még nem támadták le a kertemet. A csigák is alszanak még, azoktól rettegek, mert tavaly találtam két 10 centis meztelen csigát, és gyanítom, hogy lesz még az idén belőle több is. A retket, sárgarépát már saját szedett magból nevelem, büszke is vagyok rájuk, hogy ezek már teljesen az én kicsikéim. Tavaly, mint hamupipőke válogattam a retekmagot a héjától.
Kijött az új mangoldom, mert azt olvastam a mangoldról (tudni még nem tudom), hogy kétéves, és tavalyi idén fel fog magozni. Viszont amikor lemegy majd a saláta ez az egyetlen salátaforrás. Vagyis idén megpróbálkozom a római salátával is,(most lesz elvetve az is) azt állítja a zacskóján a leírás, hogy egész nyáron hajt, és szedhető, majd meglátjuk.
A rebarbara
Amúgy minden halad a maga útján, küzdök a csicsókával, mert vagy 5 tövet ki se szedtünk, mert annyi volt a többi alatt, hogy nem kellett, és halomra jönnek ki az új tövek, remélem én leszek az erősebb. A rebarbarám is megmaradt, szépen jönnek az új levelei, talán jövőre meg is tudom kóstolni.Ez a rebarbara azért ilyen nagy szó,mert tavaly vetettem magról, ötöt ültettem ki, és ez az egy maradt meg.
A zöldborsó még sehol nincs, a januárban elvetett télálló zöldborsó, nem volt télálló, mint kiderült, úgyhogy újra kellett vetnem, ami még csak most jön ki. Szóval a veteményesben mindig történik valami, húsvét után bekerülnek a paradicsom palánták( ha megnőnek addigra, mert jelenleg 2 centisek), meg a paprikák, de magamat ismerve, veszek is palántántákat,abból kiindulva, hogy a saját friss zöldségnél nincs jobb.
A most nyíló nárciszom
A virágos kertemben a rózsáimon megjelentek a tetűk, megkezdtem a küzdelmet ellenük,remélem időben elkaptam, és nem fog ragadni a kert,mint tavaly. A tulipánok, a késői nárciszok nyílnak még, és készülődik minden a május –júniusi virág-arzenálra. Sajnos veszteséglistám is van, kiment a mályva cserjém, valószínűleg a lila akác is, és a bóbitás levendulám. Az első kettőt átültettük, és valószínűleg a szakszerűtlenségünk az oka, hogy tönkre mentek, de a harmadik csak úgy gondolta, hogy végleg itt hagy engem.
Alapjába véve zajlik a kertemben az élet, és érzem, hogy egyre jobban megy rutinból egy pár dolog. Például képes vagyok gazoláskor megkülönböztetni a gazokat a kijövő egynyáriaktól, el tudok dönteni rutinból dolgokat, nem kell hozzá szakkönyv, meg internet ( ez a fa metszésre nem vonatkozik, szerintem azt soha nem tanulom meg). Azért még van bőven mit tanulni, mert egyre másra azért jönnek a kérdések, de azért haladok, és remélem egy pár év múlva rendes kertész lesz belőlem, mert jelenleg csak kertész –tanonc vagyok, aki főleg a saját hibáiból tanul a legtöbbet.
A táska egy gyönyörű horgolt pillangóval díszített, anyaga pamutszövet, puha pamut béléssel készült. Belül egyterű, két oldalán egy-egy mobiltartója, és kis gumis zsebe van, az apró dolgoknak.
A táska belülről
A táska paraméterei:
A táska a szájánál 34cm, az aljánál 38cm széles.
Magassága: 29cm
A pánt mérete: 98cm x 3cm
Termék eladási ára 4100ft
A vásárlásról itt tájékozódhat.
