Január van, kint a kertben semmi nem történik, ha csak az nem, hogy néha megjelenek kismadarak magokat csipegetni, meg néhanap vendégmacska terpeszkedik a kertben. Készülnek az ágyástervek, a jövő héten elkezdem beszerezni a magokat, a hóvirág, meg a korai krókuszaim készülődnek, de ezenkívül nyugalom van a birodalmamban, meg hó.
Szóval szobanövények. Ilyenkor télen van időm velük foglalkozni, télen szoktam átrendezni őket, amelyik nem érzi jól magát, ott ahol van, azt átraknom máshová, meg átnéznem, hogy nincs-e valami bajuk. (tetvek, meg egyéb jószágok)
Szobanövényt én még nem nagyon vettem, általában kapom, vagy helyhiány miatt öröklöm őket. Egyetlen fikuszom van, amit 100 Ft-ért vettem vagy tíz éve, és már hatalmas lett, és akármilyen csálé, akkor is nagyon szeretem, mert én neveltem ekkorára, és a költözéseket is kibírta, úgyhogy strapabíró jószág, az biztos. Télen rendszeresen átszervezem a növényeimet, állandóan próbálom az optimális helyet megtalálni egy-egy növénynek, a családom csak mosolyog rajta, szerintük eddig is jó volt ,és jó nézett ki, és zöld tehát minden oké,és csak felesleges melót csinálok magamnak.
Csak én tudom, hogy lehetne sokkal szebb egyik másik, ha megtalálom egy-egy gaznak ( a férjem hívja így) a megfelelő helyet. Ez hosszú folyamat, még évekig eltarthat( hi-hi azért már vannak olyan darabok is a lakásban ,amit nem tudok már egyedül mozgatni), de igazából ez rajtam kívül senkit sem hoz lázba.
Szóval, az emeletre felmenő lépcső tetején van egy kis placc, oda még a ház terv-fázisában rengeteg virágot terveztem, mert úgy gondoltam, hogy világos lesz a tetőablak miatt. A valóság viszont az, hogy az északi tetőablak alatt nincs sok fény, főleg így télen, de nyáron is csak reggeli napot kap egy pár hétig, és gyakorlatiak a futómon kívül minden vegetál, pedig sok mindent kipróbáltam az elmúlt évben, az viszont nagyon bírja, és tetszik is (nekem).
Arra is rájöttem, hogy bizonyos növények kifejezetten jót tesz, ha nyárra száműzöm a kertbe. ( tudom,spanyolviasz, de nem igazán hittem el, amikor ilyet olvastam, hogy a szobanövények nagy részét kirakhatjuk a kertbe nyáron)A datolya pálma, a pletyka, karácsonyi kaktusz, a majomkenyér, ezek azok, amik tavaly kint nyaraltak, de idén még többen lesznek, mert sikeres volt a nyaraltatás.
A datolya pálmát nem volt szándékom kintenni, de tetves lett, és, hogy ne feztőzze össze a többit kitettem a hátsó teraszra. Ennek két haszna lett, a katicák megették a tetveket és az addig csak vegetáló pálmám megtáltosodott.
A pletykámat még a Tündi barátnőmtől kunyeráltam vagy 6 éve. Nála mindig sötét bordó volt, de nálam a panelba csak vegetált, hóka volt és nem tetszett igazán. Aztán kiköltöztünk és kitettem őt is, azóta imádom,már sötétlila nálam is, és még virágzik is minden nyáron. A karácsonyi kaktuszoknak is jót tesz, ha kiteszem, csak az irányokra kell vigyázni, mert nem nagyon szereti, ha forgatják. Mondjuk, az idén majdnem tönkrevágtam mind a hármat, mert elfelejtettem behozni őket és már ráncosak voltak, mire bekerültek. Ennek ellenére virágzott mindegyik, de szerintem a régi formájukat csak majd nyárra nyerik vissza (azért tudok én, ha akarok).
Vannak növények, amik nem akarnak nálam pompázni, most például, egy páfránnyal küzdök, amit szülinapomra kaptam, és nem igazán akar magához térni abból a sokkból, hogy én lettem a gazdája. Pedig simogatom, naponta locsolom, a leveleit permetezem, és mégis sorvad. Vannak ilyenek, érdekes, hogy azt hittem, hogy csak a panel-lakásra jellemző, hogy bizonyos növények nem bírják az ottani távfűtéses klímát, de már itt is mentek tropára növényeim, és valószínűleg még fognak is. Tavasszal még átültetem amelyiket kell , egy melegebb áprilisi napom kihurcibálom őket lezuhanyozni ( habár az idei lehet, hogy elmarad, mert számításaim szerint akkor jön ki az új fű, és a 2 méteres yukkával nem biztos, hogy lesz kedvem az alsó kertbe a lépcsőn lebalettozni). Nyáron csak locsolva és tápozva vannak, és passz, de érdekes, hogy nyáron nem megy tönkre egy sem, olyankor bírják, ha néha elfelejtem meglocsolni őket, de télen már nyiffant ki virágom. Egy biztos, közel sincs annyi szobanövényem, amennyit szeretnék, még vannak álmaim,amiket szeretnék még beszerezni, de most már indul lassan a kert, és ilyenkor ők mostohák lesznek őszig, mivel már februárban bizsereg a tenyerem, hogy a kinti munkákat elkezdhessem, ahogy az idő engedi megyek ki kapirgálni.
Szia nagyon tetszett az írásod, mintha csak magamat olvastam volna, ugyan így rendezgetem a kis lelkeimet és a párom csak mosolyog rajta